Az egyik legszebb magyar dal, amit akárhányszor meg tudok hallgatni és mindannyiszor valami új érzést vált ki belőlem, valami pluszt ad az Életemhez, a mindennapjaimhoz, s leginkább ahhoz, hogy boldogan, elégedetten, tervekkel, álmokkal, vágyakkal telve továbbéljek itt, lent, a Földön...
Volt idő, amikor azt éreztem, hogy nem jó nekem ez így, itt... volt sok hullámvölgyem is, főleg az elmúlt 6-7 évben, de azt hiszem ma már elég erős vagyok és elhiszem azt, hogy nekem itt van dolgom ... nekem itt vannak álmaim ...
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi
Földünknél.
Lehet, létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom.
Máskor megriaszt egy álom.
Hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
Már nem vigyáz e cseppnyi Földre, s el kell
mennünk mindörökre.
Fényév távolság,
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fény ország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait, de el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
És itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értek
még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
Tiszta fénybe merülni.
De a jel, ami hív,
De a hang, ami szól,
Még nem mond semmit meddig élek, s lesz-e út,
Hogy visszaérjek.
Fényév távolság
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fény ország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait, de el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom,
Nekem itt vannak álmaim ….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése