Megijedtem. Bevallom. Őszintén. Ahogy Ő is. Bár Ő nem vallotta be. Talán még magának sem. Egyszer eljön az a nap is, amikor már nem keresek kizáró okokat, miért nem működhet kifogásokat rögtön az első percben. Akkor és abból tudni fogom, hogy Ő AZ. Akinél és akivel nem lesz kérdés, hogy újra találkozunk-e, hogy akarjuk-e, hogy folytatjuk-e. Ő is, és én is érezni fogjuk mindenféle kérdés, allűr, játszma, színészkedés nélkül. Volt, hogy éreztem már - bár nem sokszor. Akkor se volt bennem kérdés. Csak tettem, amit a szívem diktált. Hagytam megtörténni az eseményeket. Persze, azóta azt is jól tudom, hogy mindenki csak annyi időre és addig érkezik az életünkbe, amíg dolga van ott, velem. Sokszor "csak" megmutatja, hogy létezik az az érzés, amit addig csak egy emberrel éreztél, s azt hitted, hogy többé nem érzed már. Aztán jön valaki a semmiből, amikor nem számítasz rá, s főleg nem rá. Amikor nem tervezed, amikor nem te irányítod a folyamatot, hanem valaki más - fentről. Van az a mondás - nagyon igaz -, hogy "Az Élet nagy rendező." De még milyen nagy!
Aztán egyszer csak - éppen pont egészen véletlenül akkor, amikor szükséged van egy jelre, megerősítésre, válaszra -, olvasol egy könyvet, látsz egy filmet, hallasz egy fél mondatot. És tudod, hogy a világban rend van. Minden elérkezik, amikor itt van az ideje. Csak türelmesen kell várni.
A tegnap látott film - Before we go - utolsó képkockáinak üzenete a következő volt: "Thank her for showing you that you can love more than one person in this life."
Pontosan ezt éreztem én is egy héttel ezelőtt, amikor a hirtelen, nem várt és nem tervezett találkozás után ültem itthon és gondolkoztam, hogy miért Ő, miért most, miért ott, miért így, miért ennyire jól... és aztán a kérdés, hogy de akkor miért nincs tovább, miért nem érzem mégis azt, hogy hajrá bele bumm és lesz ami lesz folytassuk??? Mert hogy - ahogy mindig - most is azonnal jöttek a miért nemek és a kizáró okok felsorakoztatása, mielőtt még komolyra fordulhatott volna... és akkor szembe jön velem egy másik üzenet, ami megadja a választ és megnyugtat a kétségeimben. Hát ezért nem. Mert még mindig nem Ő AZ. De már nagyon közel vagyunk egymáshoz. Innen már csak egy lépés. Írok majd arról is. Oh, arról fogok majd csak írni igazán... :)
A tegnap látott film - Before we go - utolsó képkockáinak üzenete a következő volt: "Thank her for showing you that you can love more than one person in this life."
Pontosan ezt éreztem én is egy héttel ezelőtt, amikor a hirtelen, nem várt és nem tervezett találkozás után ültem itthon és gondolkoztam, hogy miért Ő, miért most, miért ott, miért így, miért ennyire jól... és aztán a kérdés, hogy de akkor miért nincs tovább, miért nem érzem mégis azt, hogy hajrá bele bumm és lesz ami lesz folytassuk??? Mert hogy - ahogy mindig - most is azonnal jöttek a miért nemek és a kizáró okok felsorakoztatása, mielőtt még komolyra fordulhatott volna... és akkor szembe jön velem egy másik üzenet, ami megadja a választ és megnyugtat a kétségeimben. Hát ezért nem. Mert még mindig nem Ő AZ. De már nagyon közel vagyunk egymáshoz. Innen már csak egy lépés. Írok majd arról is. Oh, arról fogok majd csak írni igazán... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése