If I could catch a star for you
I swear I'd steal them all tonigh.
To make your every wish come true
and every dream for all your life.
But that's not how the story goes
The world is full of perfect plans.
If there's a promise that I broke
I know one day you will understand.
When times are hard I know you'll be strong
I'll be there in your heart when you'll carry on.
Like moonlight on the water and sunlight in the sky
Fathers and Daughters never say goodbye.
An Angel I will read to sleep,
gave me one dream of my own.
So learn to love and spread your wings
and find the one to call your home.
When times are hard I know you'll be strong
I'll be there in your heart when you'll carry on.
Like moonlight on the water and sunlight in the sky
Fathers and Daughters never say goodbye.
When times are hard I know you'll be strong
I'll be there in your heart when you'll carry on.
Like moonlight on the water and sunlight in the sky
Fathers and Daughters never say goodbye.
Fathers and Daughters never say goodbye.
Egy héttel ezelőtt láttam 'egy' filmet - Fathers and Daughters címmel. Már hónapok óta vártam a megjelenését, megfogott az előzetes. Mivel eléggé érzékeny lélek lakozik bennem, gondoltam, hogy sírni fogok rajta (van néhány ilyen film, s már 35 éve lassan meglehetősen jól ismerem magam:)). Ez a történet viszont.. a szereplők karaktere, tehetsége, kiválasztása.. a zene.. nem várt hatással volt rám (és azóta a napjaimra is). Ezerszer meghallgattam már a főcímdalt - csatolva fent -, de minden alkalommal megríkat, elgondolkoztat, s leginkább írásra - vallomásra - késztet.
Ajánlom ezt a pár sort elsősorban Apukámnak és ajánlom a film megnézését (nemcsak) minden Apának & Lányának; minden lányos apának; minden apás lánynak; de leginkább MINDENKINEK - Anyának, Apának, fiúgyermeknek, lánygyermeknek...
Szóval a lényeg csak röviden, így közel a születésem 35. évfordulójához, túl a gyerekéveken, serdülőkoron, fiatalságom hullámvölgyein, néhány szerelmen - köztük nyilván szerelmi csalódáson is, be kell(ett) vallanom magamnak (is), hogy hihetetlen mértékű vágy volt bennem mindig az ilyen - és ehhez hasonló - apa-lánya kapcsolatra. Nekünk viszont nem volt. Egyszerű, a felszínre soha nem került, ki nem mondott érzelmekkel "teli" kapcsolat (volt) a miénk. Tudom-tudom, Te nem tudod kimutatni az érzelmeidet... de mélyen, belül nagyon szeretsz (minket) és fontosak vagyunk Neked... persze, azt hiszem, ha nagyon akarom, tudom és el is hiszem. De tudod Apa, az élet pont ettől olyan szép és megbánás mentes! Hogy merjük kimutatni, kimondani, megélni, átélni, megadni, elvenni mindazt, ami a miénk. A gyerek mindig "csak" a tükörképe a szüleinek, s annak, amit tőlük lát, hall, tanul.
S, igen, tudom, hogy Neked sem volt zökkenőmentes a kapcsolatod az Apukáddal és Ő sem tudta kimutatni az érzéseit. S, azt is tudom (anélkül, hogy valaha mondtad volna vagy beszéltünk volna erről), hogy megbántad, hogy nem mondtátok ki, nem mutattátok ki egymásnak. Te 44 éves korodig (ennyi idős voltál, amikor elment) nem mondtad ki neki és nem merted Tőle "követelni", ami Neked (is) jár. Ő is megbánta, hidd el. Sőt, azt is tudja régóta, hogy Te is megbántad. Viszont ez nem kell, hogy azt jelentse, Neked is így kell megélni a gyerekeiddel a kapcsolatodat. Nincs még egy élet erre (legalábbis így, ilyen felállásban nincs). Sose késő. Nekünk még van időnk rá. Csak azt nem tudjuk, mennyi időnk. Szerintem használjuk ki a lehető legjobban.
A filmet most még csak angolul lehet megnézni, de amint meglesz legalább a magyar felirat is hozzá, eljuttatom hozzátok. Remélem megnézitek és megértitek mi hiányzott (mindhármunknak). Ettől persze ugyanúgy szeretünk és miután mi is öregszünk, egyre jobban tudjuk mi is kimutatni, kimondani, megélni, átélni, megadni, elvenni mindazt, ami a miénk. A gyerekeké és a Szüleiké.
Na, meg mivel jönnek a kis unokák szép sorban... velük már lehet máshogy, félelmek, rossz tapasztalatok, gátlások nélkül. Megélni mindent tisztán, őszintén. Amíg lehetőség van rá.
A főcímdalt egyébként az Apuka énekli a kislányának Michael Bolton csodálatos hangján, és nagyjából a következőkről szól: "ha tehetném az összes csillagot lehoznám Neked az égről, valóra váltanám minden kívánságodat és álmodat. De sajnos az élet nem ilyen egyszerű, s néha nem várt események történnek velünk, amelyek által talán lesz olyan ígéretem, amit nem tudok majd teljesíteni. Ettől Te csalódott leszel, haragudni fogsz rám, de tudom, hogy egyszer majd megérted. Azt is tudom, hogy bármilyen nehéz lesz és rögös, erős tudsz maradni.. én pedig ott leszek veled a szívedben mindig, hogy segítsek megbirkózni a nehézségekkel és tovább menni az utadon.. Mert bármi is történik, ez a kapcsolat olyan erős Apa és Lánya között, hogy soha nem búcsúznak el végleg egymástól.. Azt kívánom, hogy tanulj meg igazán szeretni, találd meg azt a személyt (A Férfit), aki az otthonod lesz, s akinek Te az otthona leszel.. hogy újra érezd azt a biztonságot és boldogságot, amit mellettem éreztél. Ez persze szintén nem lesz egyszerű, mert a gyerekkorban történt események olyan mély nyomokat hagynak benned, hogy sokáig ezek határozzák meg döntéseidet. Félni fogsz, hogy megismétlődik a múlt, ezért inkább bebiztosítod magad és úgy irányítod, hogy ne sérülj újra, meg újra.. de Te akkor is erős leszel, én pedig ott leszek veled a szívedben mindig, hogy segítsek.."
Nem szó szerinti fordítás, inkább egy kicsit szubjektív oldalról megközelített összefoglalása a fimnek is. S, bár itt az Apuka betegségben meghal (sokkal előbb, mint azt megígéri a lányának), amit én hál'Isten még nem kellett, hogy átéljek, mélyen belül tudom és érzem, hogy Te is lehoznád nekem a csillagokat az égről.. valóra váltanád az összes kívánságom, álmom - ha tehetnéd.. és a magad módján legalább annyira szeretsz, ahogy a filmben az Apuka szerette a kislányát. És ezt köszönöm. És mindent, amit eddig kaptam és ezután is fogok. Megbecsülöm és hálás vagyok érte. Hidd el.
Hát ez az én vallomásom. Most. Itt. Hosszú idő után. És hihetetlenül jó érzés.. és megnyugtató - bár a zenén és a filmen továbbra is sírni fogok minden alkalommal. De emlékszel, én mindig mindenen elsírtam magam kislányként is - amire Te mindig azt mondtad, hogy "ne bőgjél mindenen, az nem old meg semmit!" :) Azóta nyilván már tudom, hogy tényleg meg nem oldja, de legalább a feszültséget enyhíti. Én pedig nagyon szeretek sírni. Bármin. :)
Sajnos, a lányos apáknak ez (is) az egyik legfontosabb feladatuk. Elfogadni, hogy Ők bizony teljesen máshogy működnek, mint a fiúk. Sokszor sírnak, havonta egyszer elviselhetetlenül hisztisek, érzékenyek, és hihetetlenül éhesek a szeretetre. Arra a szeretetre, amit csak az Apukájuk, (és) A Férfi tud megadni nekik...
Sajnos, a lányos apáknak ez (is) az egyik legfontosabb feladatuk. Elfogadni, hogy Ők bizony teljesen máshogy működnek, mint a fiúk. Sokszor sírnak, havonta egyszer elviselhetetlenül hisztisek, érzékenyek, és hihetetlenül éhesek a szeretetre. Arra a szeretetre, amit csak az Apukájuk, (és) A Férfi tud megadni nekik...
Zárásként pedig itt a kedvenc fotónk, Veled.. a kép címe pedig most az egyszerűség kedvéért: Karácsony :)
